Méhméreg

A méhméreg, az orvoslásban apitoxin, a méhek által termelt méreg, ami viperaméreghez hasonló speciális állati termék, keserű, színtelen folyadék. Jellegzetes aminosava a taurin, amely az élővilágban széles körben előfordul, csecsemők számára például nélkülözhetetlen. A gyógyászatban nagy hatékonysággal alkalmazzák reuma, sokízületi gyulladás, idegzsába, szivárványhártya- és ideghártyagyulladás esetén. A méreg pontos összetétele nem ismert. Feltételezhető, hogy több anyag, köztük fehérjék keveréke, ami helyi gyulladást okoz, és véralvadásgátló hatású. Kémhatása savas (pH-ja 4,5–5,5). Sárgás, opálos színezetű. Levegővel érintkezve oldószere azonnal elpárolog, így eredeti térfogatának 30-40%-ára beszárad. Illata hasonlít a banánolaj illatához. Régebben úgy hitték, hogy a méhméreg túlnyomó részben hangyasavat (HCOOH) tartalmaz, de ma már bizonyított, hogy ez az állítás nem helytálló.

Feltételezhető összetétele – pontos adatok nem ismertek

• Fő komponense a melittin, amely a méreg fehérjéinek 52%-át teszi ki.
• Az apamin egy gyenge idegméreg. Fokozza a mellékvese kortizoltermelését.
• Az adolapin gyulladásgátló és érzéstelenítő hatású a ciklooxigenáz blokkolása miatt. A méreg fehérjéinek 2–5%-át alkotja.
• A foszfolipidáz a legrombolóbb hatású komponens, mivel bontja a foszfolipideket, amik a sejthártya fő komponensei. Csökkenti a vérnyomást és gátolja a véralvadást. A méreg fehérjéinek 10–12%-a.
• A hialuronidáz kitágítja a hajszálereket, ezzel kiterjeszti a gyulladást. A méreg fehérjéinek 1-3%-át alkotja.
• A proteázgátlók vérzéscsillapítók és gyulladásgátlók. A méreg fehérjéinek 2%-a
• Tertiapin, idegméreg, 2%.
• Secamin, klinikai hatás nélküli fehérje.

A fő allergének a melittin, a foszfolipidáz és a hialuronidáz. A fehérjék mellett jelentősebb kisebb molekulák:

• A hisztamin az allergiás válasz kiváltásáért felelős. A méreg 0,5–2%-át teszi ki.
• A dopamin és a noradrenalin növeli a pulzust. A méreg 1–2%-a.

Hangyasavat nem tartalmaz.

Hatása

Előállításához a méhnek virágporra van szüksége. Legaktívabb anyaga a mellitin nevű aminosav. A méregben található hisztamin hatására az erek kitágulnak, ami a vérnyomás hirtelen csökkenését okozza. További összetevői az apamin, különféle enzimek, foszforsav, klórsav és albumin.

Hagyományosan a beteg megcsípésével juttatják be a mérget a kezelendő testrészbe, de ez a méh életébe kerül. Ma már a szúrás után ki tudják emelni a méhet úgy, hogy ne szakadjon bele a fullánkja a sebbe. A méreg kinyerhető elektromos stimulációval is; ekkor a méh akaratlanul kiadja a mérgét. A méreg újratermeléséhez egy napra van szüksége.

Egy háziméh egy csípéssel 0,1 mg méhmérget juttat a sebbe.

Egy háziméh fullánkja. A fotó forrása: ich / wikipedia

A méhcsípés helyi gyulladást okoz kisebb-nagyobb feldagadással. A méreg izgatja az idegvégződéseket, duzzanatot, ödémát hoz létre, ami 48 óra alatt magától eltűnik. Életveszélyt csak allergia vagy több száz méhcsípés esetén okoz. Allergiás reakció (anafilaxia) esetén nem csak a szúrás helyén, hanem nagyobb területen jelentkezik a duzzanat, ami izomgörcsöt, fulladást okozhat. Ilyenkor sürgősen orvoshoz kell fordulni. Szintén életveszélyes a nyaki szúrás, mivel ez a légutak megdagadásával jár. Ekkor orvoshoz kell fordulni. Az allergiások arányát az allergológusok 1%-ra becslik a teljes népességben. Több, különböző alkalommal kapott méhszúrással lehetséges hozzászokni a méreghez, de az öreg méhészek újra érzékenyebbek lehetnek.

A tavaszi, virágzás alatti csípések fájdalmasabbak.

Kisebb állatok, például kiskacsák könnyen belehalhatnak a méhszúrásba. A lovak is érzékenyek rá. Maguk a méhek nem immunisak a méregre, számukra már egyetlen szúrás halálos. A leszúrt méh potroha zsugorodott, szárnyai szétmerednek.

Az összes méhtermék közül a méhmérget vizsgálták a legkevésbé. A legérdekesebb tanulmányokat Kelet-Európában, és főleg a volt Szovjetunió utódállamaiban végezték.

A méhmérget sikeresen használják reumás megbetegedések, ízületi betegségek, köszvény gyógyítása során. Fertőtlenítő hatása is ismert. Infarktus esetén is sikerrel alkalmazzák, értágító és vérhígító hatása miatt. Az utóbbi időben kísérleteket folytatnak, hogy méhméreggel gyógyítsák az idegrendszeri problémákat, az isiászt, az allergiát és a szénanáthát.

Léteznek méhméregből készült készítmények, amelyeket főleg a volt Szovjetunióban, Németországban és Franciaországban alkalmaznak. A méhméreg alkalmazható injekció formájában, krémbe keverve, vagy elektrogalván kezeléssel. Fontos, hogy a méreg a bőr alá jusson. Kimutatták, hogy jótékony hatás érhető el belégzéssel, a méreg elfogyasztásával és akupunktúrás kezeléssel is.

• Alkalmazási módja: közvetlen méhszúrás a fájós testrészre, vagy közvetlen méhszúrás az akupunktúrás pontokon, vagy az akupunktúrás pontok beinjekciózása, illetve krémekkel bedörzsölve, valamint iontoforézissel juttatva a szervezetbe.
• Ellenjavallt: vese, májgyulladás, cukorbetegség, terhesség, méhméreg-allergia esetén.

Gyógyszerként csak orvosi felügyelettel szabad használni. Ellenjavallat az allergia mellett az erős érelmeszesedés is.

• A rovarméreg-allergia gyengítésére
• Reuma, isiáz, sportsérülések, fagyási sérülések, lumbágó ellen
• A helyi izomzat ingerlésére bőr alá adott injekcióval. Ma már inkább szintetikus hatóanyagokkal helyettesítik
• A homeopátiában Apisinum néven használják duzzanatok és kiütések ellen. Ennek hatásossága nem bizonyított
• A kozmetikában a botox természetes alternatívája. Stimulálja a kollagén VII. termelését, ami javítja a bőr védőfunkcióját, ezzel a ráncosodás ellen hat

Terápia

• a csípés után a méregzsákja a bőrben marad, így a legfontosabb lépés, hogy ezt el kell távolítani, mert ebből további méreg juthat a véráramba;
• immobilizáció és a fullánk kiemelése már jelentősen csökkenti a lokális duzzanatot;
• a fullánkot oldalról kell kipiszkálni, hogy a méreghólyagból ne nyomjunk több mérget a sebbe;
• amennyiben a csípés után nem alakulnak ki allergiás tünetek, általában lokális kezelésre van csak szükség, de itt is adhatunk antihisztamint, ami a viszketés és izzadás mértékét csökkenti;
• a fájdalmat csökkentheti az ecet, a hideg és a vizes borogatás, a citromlé, a szódabikarbóna. Kalcium-pezsgőtabletta, antihisztamin és szteroid tartalmú tabletták csak később hat. Súlyosabb esetben Calcimusc, vagy alkohol itatása és adrenalin adása segíthet.
• súlyos allergiás reakciók esetén feltétlenül orvosi ellátás indokolt: ilyenkor azonnali kortikoszteroid és adrenalin terápia szükséges az antihisztaminok és béta-2 agonisták adása mellett.

A méhméreg alkotói értágulathoz és capillaris permeabilitas növekedéshez vezetnek, emellett előzetes expozíció utáni csípés alkalmával súlyos anaphylaxiás reakció (sokk) is kialakulhat.

A méhek ellen a legjobb védelem a közönséges szappan. Egy texasi laborban kísérletezték ki: a kutatók észrevették, hogy a szappanok olyan vegyi anyagot tartalmaznak, amelytől a méhek légzőrendszere megbénul.

Megelőzésként méhészkalappal, kesztyűvel lehet védekezni, vagy a méheket füstöléssel, vagy víz permetezésével nyugtatni.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Méhcsípéskor a dolgozó méh nem tudja kihúzni a fullánkját az elasztikus bőrből, így az kiszakad, ami a méh életébe kerül. Forrás: Waugsberg / wikipedia