Propolisz

A propolisz, vagy másképp méhszurok olyan gyantás, ragacsos, kellemes illatú anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen használnak. A fő forrás a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat. A méhek más növényekről, égerről, tölgyről, napraforgóról, fenyőkről is gyűjtenek propoliszt, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. Ennek a szurokszerű anyagnak az alkoholos kivonata kerül forgalomba. Az alkoholos kivonat bevételének legegyszerűbb módja, ha kockacukorra cseppentünk belőle, így a keserű ízt kompenzálja a cukor édes íze.

Méhszurok golyók, a propolisz ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag. A fotó forrása: Epukas

A propolisz kb. 200 féle anyag keveréke. Főbb komponensei: gyanták, balzsamok (50-60%), viaszok (10-30%), illóolajok (8-10%), valamint virágpor, vitaminok, nyomelemek. Mindig találhatók benne zsíroldékony acaricidok, amelyek természetes védőszerek a kártevők ellen. Legfontosabb hatóanyagai a flavonoidok. További fontos hatóanyagok: kalkonok, terpének, fenolok és észtereik, poliszacharidok, vitaminok (B₁, B₂, B₆, C, E), aminosavak, enzimek, ásványi elemek (K, Na, Mg, Al, P, Si, Va, Co, S, N, Zn). Bizonyítottan tartalmaz ferulasavat, amitől baktériumölő és baktériumfejlődést gátló hatású (külsőleges felhasználás esetén).

A propolisz erős fájdalom- és gyulladáscsökkentő, valamint antioxidáns hatású. A kaptárban a nagyobb testű betolakodó állatokat, miután megölték, a méhek propolisszal balzsamozzák be, így védekeznek a fertőzés ellen.

A méhek akkor gyűjtik a propoliszt, amikor nincs nektárgyűjtő szezon, és amikor a fiatalabb dolgozók az utódokat etetik. Általában dél körül gyűjtik, amikor a hőmérséklet 20 °C-nál magasabb, és a gyanta folyékony.

Mivel a kaptár belsejében állandóan 35 °C körüli a hőmérséklet, magas a páratartalom, és nagy tömegben találhatók rovarok, ezért a körülmények ideálisak lennének a különféle kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák számára. A propoliszt a méhek építőanyagként, szigetelésként, védelmi célokra, ragasztóként használják. Propolisszal tömik be a réseket és repedéseket, hogy a kaptár hermetikusan zárt maradjon. A 6 mm-nél nagyobb rések betömésére viaszt használnak. A méhek a propolisszal javítják a lép hibáit. Az egész kas, kaptár belső felületét bekenik vele, hogy megakadályozzák a penészedést. Minden felületet, az új lépeket is bevonják ezzel az anyaggal, hogy így sterilizálják őket. Bevonják azokat a kis rovarokat, amelyek betévedtek a kaptárba, ezzel bebalzsamozzák őket, így nem indulnak bomlásnak. A propolisz a közösségi immunrendszer része.

Propolisszal tömik be az apró lyukakat. A fotó forrása: akarlovic / wikipedia

20 °C-on és fölötte a propolisz ragadós és gyúrható; hidegben megkeményedik. Színe többnyire barna, de lehet sárga, zöld, piros, fekete vagy fehér is, attól függően, hogy milyen növényről gyűjtötték.

A propolisz összetétele kaptáronként, területenként és szezononként változik attól függően, hogy a méhek milyen jellegű gyantát találtak az adott területen. Különféle növényfajok rügyeiről és sebeiről gyűjtik az alapanyagot. Európában nyírek, nyárak, bükkök, égerek, fenyők, vadgesztenye, szilfa és napraforgó adja a gyantát. A legtöbb gyantát ősszel gyűjtik. Egy méhcsalád 50-500 g propoliszt tud adni. A ragasztóhajlam a méhek között faj- és fajtafüggő. A krajnai fajta kevéssé, míg a kaukázusi fajta erősen propoliszoz.

Gyanta egy méh lábán, amit saját maga nem tud leszedni. A fotó forrása: Hadi / wikipedia

A neotrópusi területeken a fák mellett Clusia és Dalechampia fajok virágáról is szednek gyantát. Ezek az egyedül ismert virágok, amelyek gyantával vonzzák a beporzókat. Chile egyes részein a propolisz a Baccharis bokorfajok által termelt viscidon terpént tartalmaz. A vörös brazil propoliszból nemrég mutatták ki a naftokinon-epoxidot és prenilezett savakat. Mivel nagyrészt a Dalbergia ecastaphyllum adja hozzá a gyantát, a 3-hidroxi-8,9-dimetoxipterokarpán és medikarpin flavonoidok is jelen vannak benne. Gyakori a galangin és a pinocembrin is. Új-Zélandon a kávésav feniletil észtere is a propolisz gyakori összetevője. Kína Henan tartományában a propolisz szinapinsavat, izoferulasavat, kávésavat és krizint tartalmaz; ezek közül az első három antibakteriális hatású.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: bichnguyenvo / pixabay